Október 2-4. között rendezték meg a Lelkipásztori Napokat a Temesvári Egyházmegye egyházi és világi munkatársai számára, amely idén a közösségre és a szinodalitásra fókuszált. A programra Pál József temesvári püspök meghívta Marton Zsolt váci püspököt, hogy ossza meg tapasztalatait a Váci Egyházmegyében végzett szolgálatáról és a közösség építéséről. A püspököt elkísérte Paszternák Tamás pasztorális helynök és Gáborné Haáz Andrea kommunikációs vezető is. A temesvári püspökség munkatársainak beszámolóját osztjuk meg.

A 2025/2026-os pasztorális év témájának bemutatásával, valamint dr. Tarciziu Șerban atya, egyetemi tanár „A remény a Szentírásban” című előadásával kezdődtek meg október 2-án délután a temesvári Kolping Házban a Temesvári Püspökség által szervezett egyházmegyei Lelkipásztori Napok. A háromnapos rendezvény során – október 2-án, 3-án és 4-én – a remény, a közösség és a szinodalitás több nézőpontból került megközelítésre, a témákat teológiai, pasztorális, pedagógiai, szociális és pszichológiai szempontok szerint elemezték és vitatták meg. Mivel rendkívül gazdag programmal rendelkező eseményről van szó, ezúttal csak néhány gondolatot, ötletet és jó gyakorlatot emelünk ki a Lelkipásztori Napok programjából.

Együtt építjük – A közösség a Váci Egyházmegye mottójának fényében

Október 3-án, pénteken délelőtt a közösség került a Lelkipásztori Napok előadásainak és beszélgetéseinek középpontjába. Meghívott vendégként jelen volt Marton Zsolt váci megyés püspök, valamint két munkatársa: Paszternák Tamás pasztorális helynök és Gáborné Haáz Andrea kommunikációs vezető. A váci vendégek előadásából a résztvevők számos szempontot ismerhettek meg a papi és a hívek közösségének pasztorációjával kapcsolatban. – Mi, Egyházként, a közösséget a Gaudium et Spes lelkipásztori konstitúció szellemében értelmezzük, amely a kortárs világban élő Egyházról szól, és ahol ezt olvashatjuk: Isten, mindnyájunk gondviselő Atyja azt akarta, hogy az emberek egyetlen családot alkossanak és testvérnek tekintsék egymást. Hiszen mindannyian Isten képére vannak teremtve, aki „betelepítette az egy őstől származó emberiséggel az egész földet” (ApCsel 17,26), s mindnyájan egy és ugyanazon célra vannak hivatva, aki nem más, mint maga az Isten (24. pont). Léteznek közösségek a plébániák között is, mint például az egyházi mozgalmak vagy egyházi társulások. Mi hárman, akik most itt vagyunk, mindannyian a Fokolár Mozgalom tagjai vagyunk, a közösségi lelkiséget éljük, és ez sokat jelent számunkra. Sajátos kihívás, hogy mi nem úgy szeretnénk építeni az egységet, mint ahogy a mozaikot készítik, mert a mozaik egyforma kockákból áll. Igaz, hogy amit ráfestenek, az már lehet különböző, de mégis egyforma darabokról beszélünk. De mi különbözőek vagyunk, mindenkinek más a személyisége, más a tehetsége, más karizmát kapott, más az életkora. Azt a hasonlatot használnám, amit a közismert angol játék elnevezésével úgy fejezünk ki, hogy „puzzle”, ahol a különböző elemeket meg kell találni és egymásba kell kapcsolni. Ez sok fáradozást, gondolkodást, erőfeszítést kér, de amikor elkészül a puzzle, akkor nagy örömet jelent. Egyébként egyházmegyénk mottója is ez: „Együtt építjük.” Együtt építjük Istennel és egymással – hangsúlyozta Marton Zsolt püspök.

A továbbiakban a váci megyés püspök és jelen lévő munkatársai számos gondolatot és bevált gyakorlatot osztottak meg a közösségépítés terén: a püspök például közös vacsorára hívja a papok egy-egy csoportját egy étterembe, vagy néhány napos pihenést (wellness) szervez velük egy közeli zarándokhelyen; közös programokat tartanak a város más felekezetű lelkipásztoraival, különféle eseményeket szerveznek az Egyházmegye munkatársaival, valamint rendszeres és közös megbeszélést folytatnak a pasztorális referensekkel.

Küldetésünk lebontani a falakat és hidakat építeni – emelte ki beszédében Paszternák Tamás pasztorális helynök, aki említést tett néhány nehézségről és kihívásról is, amelyekkel szembesül, és amelyek ismerősen csengtek a temesvári egyházmegye résztvevői számára is. Ilyen például az, hogy több a plébánia, mint a pap, valamint a kompromisszum, az alkalmazkodás szükségessége, a párbeszéd fontossága és az aktívabb részvétel az Egyház életében.

Gáborné Haáz Andrea arról beszélt, hogyan csatlakozott világi munkatársként a püspökség csapatához, hogyan tudja a kommunikáció eszközeivel támogatni a közösség építését és megosztotta tapasztalatát egy legutóbbi fesztivál szervezéséről, amely az egész püspökség számára nagy kihívást jelentett.
A délután folyamán bemutatkozott a Tandem családos csoport, valamint a magyar egyetemisták Tekmek csoportja és a „Jöjj és lásd” román egyetemista kollégium közössége. A Kiss család és Mihu Melinda néhány szempontot ismertetett a szórványpasztorációval kapcsolatban.

A teljes tudósítás itt érhető el.

 

Forrás és kép: Temesvári Egyházmegye